A fénykép a Kézirattár gyűjteményében található.
A fényképhez tartozó kétoldalas, géppel írt önéletrajz szövege:
Nagy Emil dr, nemzetgyülési képviselő, udvari tanácsos, volt m. kir. igazságügyminiszter 1871. november 16.-án született Kaposvárott a vámosi Nagy család Somogyvármegyébe szakadt ágából. Atyja volt Nagy Sándor, a m. kir. kuria hirneves büntető birája. Iskoláit a budai gimnáziumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Ezt követőleg egy esztendőt töltött német egyetemen, s egy esztendőt Párisban. 1898-ban ügyvéd lett. Később az Esterházy hercegi javak és még számos nagy uradalom jogi és gazdasági igazgatását végezte. Közben 1905-ben a szolnoki választókerületben Kossuth-párti programmal képviselővé választották. A koalició alatt nagy politikai szerepet játszott, s ugyszolván megteremtője volt annak az irányzatnak, amelyik a függetlenségi politikába a népet védő agrárius eszméket belevinni törekedett. A koalició egész ideje alatt mint előadó tagja volt a delegációnak is, s az Interparlamentaris Unio tanácsában évek hosszu során keresztül gróf Apponyi Albert mellett mint második tag képviselte Magyarországot.
1901. évtől kezdve jelentékeny publicisztikai müködést fejtett ki különösen a Budapesti Hirlap hasábjain.
1910-ben ujból képviselővé választatván, a Tisza István gróf kormányzása elleni obstrukció törhetetlen ellenzője volt, s amikor látta, hogy vezéreivel szemben álláspontját nem tudja keresztülvinni, s a függetlenségi párt ujból a Justh féle radikalizmus felé csuszik, 1911. őszén lemondott a mandátumáról, s attól kezdve 1922-ig kizárólag a nagy uradalmak kezelésének és a hirlapirói munkásságnak szentelte idejét.
1922-ben régi kerületének Jász része, mely jelenleg a jászladányi kerület nevet viseli, ujból meghivta képviselőnek, s egyhangulag megválasztották. Képviselői müködését leginkább annak szentelte, hogy a pénzügyi kormány az infláció bajait forditsa az ország hasznára is annyiban, hogy a rossz pénzből eszközöljön befektetéseket, ugy amint azt Ausztriában és Németországban meg is csinálták.
1923. tavaszán Bethlen István gróf miniszterelnök az igazságügyminiszteri tárcát ajánlotta fel neki. Ezt az állást kilenc hónapon át töltötte be és sok igazságügyi reform füződik müködéséhez. Elkészitette az anyagi és az alaki büntetőjog reform-novelláját is, de ezt már nem hozhatta tető alá, mert 1924. év tavaszán végleg kitört ő közte és Kállay Tibor pénzügyminiszter között az ellentét a pénzügyi kérdések körül, amelynek nyomán mindketten otthagyták miniszteri állásukat.
Ezt követőleg nyolc hónapot töltött Angliában, megtanult angolul, s egyuttal az angol igazságügyi, politikai és szociális kérdésekben mélyreható tanulmányokat végzett, amelyekről a Budapesti Hirlap hasábjain körülbelül száz ujságcikkben számolt be.
Jelenleg a Budapesti Hirlap belmunkatársa is. Különösen nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozik behatóan, s legutóbb Bécsben,mint a magyar csoport vezetője vett részt az International Law Association konferenciáján.
Ugyancsak felvette ujból ügyvédi müködését is.
A kép mérete a másodlagos hordozó nélkül: 122 x 191 mm
A Kecskeméti utca 19. alatti Strelisky-fiókot ebben az időszakban Halmi Béla vezette.