A fénykép a Kézirattár gyűjteményében található.
A fényképhez külön lapra gépelt önéletrajz tartozik.
Dr Ghyczy Tihamér
Született: Komárom megyében, Puszta-Szentmihályon 1879. évi február 7-én. gymnásiumi érettségit tett Rozsnyón a premuntei gymnásiumban 1898-ban. Azután a kolozsvári egyetemre iratkozott be hallgatónak és az egyetemi évek elvégzése után 1902 évi december havában lett 2 jogtudományi szigorlat és egy kiegészitő szigorlat letétele után az államtudományok tudorává felavatva. - 1903. május 3-án lett Marostorda vármegye törvényhatóságához dijtalan közigazgatási gyakornokká, majd ugyanazon év szeptember 10-én tiszteletbeli szolgabiróvá kinevezve, és ott Sándor János akkori főispán mellett dolgozott mindaddig, mig Sándor János belügyi államtitkárrá történt kinevezése folytán a vármegyét elhagyta. 1903. december 16-án Gömör-Kis-Hont vármegye főispánja nevezte ki dijtalan közigazgatási gyakornokká és tb. szolgabiróvá, ezen minőségében azonban ott már szolgálatot nem teljesitett, mert mielőtt még beosztását a rozsnyói járás főszolgabirája mellett elfoglalta volna, a belügyminiszter 1903. december 19-iki kelettel fizetéstelen belügyminiszteri segédfogalmazóvá nevezte ki és főispáni titkári minőségben szolgálattételre Veszprém vármegye főispánja mellé lett beosztva. Ezen beosztásában lett valóságos ministeri fogalmazóvá kinevezve 1905. május 10-én. - 1905-ben a Komárom vármegyei Nagyigmánd választó kerületben mint képviselőjelölt lett fellépve, azonban kisebbségben maradt Kálmán Rudolf nyugalmazott vm. főjegyző, későbbi Komárom megyei főispánnal szemben. - 1906. évi április hó 27-én főispáni titkári minőségben Kassára lett áthelyezve, 1907. évi április 23-án pedig m. kir. határszéli rendőrfogalmazóvá neveztetett ki és a kassai határszéli rendőrkapitányság vezetésével megbizatott. 1907. julius 21-én határszéli rendőrkapitány cimet kapott. 1908. évi augusztus hó 1-én a kassai rendőrkapitányság székhelye, Liptószentmiklósra helyeztetett át, amikor hivatalával együtt oda átköltözött és 10 éven át a csehek bejöveteléig a határszéli rendőrkapitányság vezetője volt. Ezen 10 év alatt fokozatosan a következő előléptetésekben részesült: 1908. október 31-én lett valóságos határszéli rendőrkapitánnyá kinevezve, 1913 évi február hó 25-én fizetés nélküli határrendőrtanácsossá, 1916 évi április 7-én valóságos határrendőrségi tanácsossá és 1918. évi november 14-én határrendőrségi főtanácsossá neveztetett ki. 1918. évi december havában a cseheknek Liptó vármegyébe történt bejövetele folytán hivatalát Sátoraljaujhelyre vitte le és onnan 1919. évi február hó 20-án Nagyváradon a román csapatokkal szemben álló csapatok mögött karhatalmi szolgálat szervezésére nyert kiküldetést és ezen megbizatását látta el mindaddig, mig a kommunizmus került uralomra. A kommunizmus alatt 1919. évi április 16-ig beosztás nélkül Nagyváradon volt. A megjelölt napon onnan eltávozva szolgálattételre nem jelentkezett, csupán 1919. évi augusztus hó közepén a kommün összeomlása után. Akkor belügyministeri rendelettel a dunántuli katonai parancsnokság közigazgatási osztályához összekötő tiszttül lett Szombathelyre kirendelve, s egyben a nyugati kordon vonalon a proletárdiktatura alatt szolgálatot teljesitett határrendőrségi alkalmazottak magatartásának vizsgálatával megbizva. 1919. évi szeptember 30-án a határrendőrség beszüntetésével kapcsolatban rendelkezési állapotba helyeztetett. Ezen minőségben a vizsgálatokat még befejezte és 1919. év végén a belügyminiszteriumban jelentkezett. 1920. január 9-én az ujonnan szervezett m. kir. államrendőrséghez főtanácsossá kineveztetett és szolgálattételre a Belügyministerium rendőri főosztályához osztatott be. - A Kormányzó úr Ő Főméltóságának 1920. május 22-én kelt magas elhatározásával a debreceni rendőrkerület V-ik fizetési osztályba sorozott kerületi főkapitányává lett kinevezve és 1923. évi május 1-én az V-ik fizetési osztály I-ső fokozatába lett előléptetve.