A fénykép a Kézirattár gyűjteményében található.
A fényképhez tartozó nyomtatvány szövege: Magyar Nemzeti Muzeum Orsz. Széchenyi Könyvtára.
Születési év: 1884
Születési hely: Budapest
Állás (méltóság): A "Magyar Síszövetség" elnöke, az "Országos Magyar Céllövő Szövetség" alelnöke, a "Királyi Magyar Automobil Club" vezértitkára.
Főbb életrajzi adatok: lásd melléklet.
Sajátkezű aláírás: Dr. Szelnár Aladár.
14. 158.
A Kecskeméti utca 19. alatti Strelisky-fiókot ebben az időszakban Halmi Béla vezette.
A kép mérete a másodlagos hordozó nélkül: 123 x 192 mm
A mellékelt lapon: Királyi Magyar Automobil Club.
Doctor Szelnár Aladár,
született 1884 február hó 9-én Budapesten. Vallása romai katholikus. Apja néhai Szelnár Péter műkertész és virágkereskedő volt, anyja néhai Eisemayer Ilona.
A négy elemi után a középiskola nyolc osztályát a budapesti kegyesrendi főgymnasiumban végezte, ugyanott tette le az érettségit.
A budapesti Tudomány egyetemen halgatta (sic) a jogi facultást és ugyanott szerezte meg a jogi doktorátust.
Elvált. Két gyermeke van, fia 13 éves, leánya 12 éves. Mint ügyvédjelölt dolgozott Farady József és Oláh Dezső ügyvédek irodáiban.
Szülei halála után átvette 1843 óta fennálló Hazánk legrégibb virágüzletét, amelyet 1909-től 1925-ig vezetett. Mint virágkereskedő alelnöke volt az Országos Magyar Kertészeti Egyesületnek. A Királyi Magyar Automobil Club 1910-ben választotta meg vezértitkárának, amely tisztséget ma is betölti.
Mint a club vezértitkára rendezte Magyarországon az első automobilversenyt 1912-ben. Azóta 1913-ban a Tátra-Adria Turautat, és az első harcszerű léghajóüldözést, 1914-ben a Kárpáti turautat.
1914-ben a háboru kitörésekor mint 12. ulánushadnagy vonult be a háboruba. A háboru idején lovasparancsőrtiszt volt a 13. Marsch Brigádnál, majd a 13. hadtestparancsnokságnál. 1916-ban bevonult az ezredéhez, ahol mint századparancsnok küzdötte végig a háborut az utolsó napig. A Károly csapatkereszt mellett négy hadikitüntetést szerzett a kardokkal.
A háboru és forradalmak után mint a Királyi Magyar Automobil Club vezértitkára 1920-ban rendezte az első Svábhegyi-versenyt és az első nemzetközi motorkerékpárversenyt, majd 1921-ben a balatoni sporthetet, ugyanazon évben a második Svábhegyi-versenyt és nemzetközi motorcsónakversenyt a Szent Margitsziget körül. 1922-ben a Hortobágy-Balatoni-turautat, nemzetközi motorcsónak versenyt és a III Svábhegyi-versenyt, 1923-ban az Osztrák Magyar turautat, három motorkerékpár versenyt és a negyedik Svábhegyi-versenyt. 1924-ben az I. Magyar Tourist Trophyt, az Alföld-Alpesi turautat, két motorkerékpárversenyt és az ötödik Svábhegyi-versenyt. 1925-ben a második magyar Tourist Trophyt a Jubiláris Turautat és a nagysikerű Nemzetközi automobil-kiállítást, 1925 május 23-tól junius 3-ig.
1923 óta elnöke a "Magyar Si Szövetség"-nek és alelnöke az "Országos Magyar Céllövő Szövetségnek" Rendes tagja az "Országos Testnevelési Tanácsnak", választmányi tagja a "Magyar Athleticai Clubnak" és a "Hungária evezős Egyesületnek", amely utóbbinak egyik alapítója.